*

🌊 Miről szólnak az elmúlt év legjobb megoldásközpontú újságírás cikkei? ~ Palackposta #8

A Solutions Journalism Award 2023 legjobb megoldásközpontú cikkeiből szemezgettem. A hulladékmentes életmódra váltó várostól a HIV-betegek ugandai szépségversenyéig.

🌊 Miről szólnak az elmúlt év legjobb megoldásközpontú újságírás cikkei? ~ Palackposta #8

A megoldásközpontĂş ĂşjságĂ­rásban azon felĂĽl, hogy sokakat Ă©rintĹ‘ ĂĽgyek megoldásairĂłl mesĂ©l, azt szeretem, hogy a törtĂ©netein keresztĂĽl mĂ©lyebben megismerem a világot. TĹ‘lem távoli vagy kevĂ©sbĂ© reflektorfĂ©nyben lĂ©vĹ‘ országok problĂ©máin keresztĂĽl nemcsak egy kultĂşrához kerĂĽlök - olykor minden korábbi találkozásnál - közelebb, hanem arra is rá szoktam idĹ‘rĹ‘l-idĹ‘re csodálkozni, hogy mennyire más gondolatmenettel is el lehet jutni a jĂł válaszokig, mint amit itthon, Magyarországon megszoktam. 

A Solutions Journalism Network Awards 2023 nyertesei

A megoldásközpontĂş ĂşjságĂ­rás alapĂ­tĂłinak szervezete, a Solutions Journalism Network (SJN) idĂ©n saját, szakmai dĂ­jat alapĂ­tott. A Solutions Journalism Network Awards-ra olyan ĂşjságĂ­rĂłi munkákat vártak, amelyek megfelelnek a megközelĂ­tĂ©s kritĂ©riumainak, azaz 

egy társadalmi problĂ©mára olyan választ mutatnak be, amely egyrĂ©szt bizonyĂ­tĂ©kokon alapszik, másrĂ©szt mások is tanulni tudnak belĹ‘le, miközben arrĂłl is beszámolnak, hogy milyen korlátai vannak az adott megoldás megvalĂłsulásának.  

Az elsĹ‘ SJN Awardsra 13 országbĂłl, több mint 400-an jelentkeztek. Három fĹ‘ kategĂłrián (Ă­rott sajtĂł, videĂłs tartalom, audiĂł) belĂĽl terjedelmĂĽk szerint megkĂĽlönböztetve (hosszĂş, közepes, rövid Ă©s mikrĂł) nevezte meg a zsűri a megoldásközpontĂş ĂşjságĂ­rás 2023-ban kĂ©szĂĽlt legjobb munkáit. 

A díjazottak közül három nyertes történetet mutatok be, a teljes listáért ide kattints

Van-e realitása annak, hogy egy város összes lakosa hulladékmentes életmódra váltson?

A nonprofit alapon, 25 Ă©ve működĹ‘ Seattle-i Grist oldalán jelent meg Joseph Winters cikke a franciaországi zero waste, azaz hulladĂ©kmentes Ă©letmĂłdot támogatĂł önkormányzati törekvĂ©sekrĹ‘l. Roubaix (ejtsd: rĂşbe) a belga határhoz közeli, Lille agglomeráciĂłjában találhatĂł város a pĂ©lda, ahol a polgármester, Alexandre Garcin 10 Ă©vvel ezelĹ‘tt elindĂ­tott egy lakosságot edukálĂł, zero waste programot. A workshopokon pĂ©ldául megtanĂ­tották a rĂ©sztvevĹ‘knek, hogyan lehet otthon joghurtot kĂ©szĂ­teni, vagy, hogy milyen házilag előállĂ­tott szerrel tudnak takarĂ­tani. Nem pĂ©nzzel ösztönöztĂ©k Ĺ‘ket a tanulásra, hanem azzal a gondolattal, hogy ezzel Ĺ‘k is tudnak valamit tenni a környezetvĂ©delemĂ©rt. 

Néhány érdekes adat a cikkből:

  • A program illeszkedik (voltakĂ©pp adaptálja) Franciaország 2020-ban elfogadott, mĂ©rföldkĹ‘nek számĂ­tĂł hulladĂ©kellenes törvĂ©nyĂ©t. Ebben szerepel az is, hogy a ruhaipari cĂ©geknek tilos az el nem adott termĂ©keiket megsemmisĂ­teni. 
  • A kĂ­sĂ©rletben rĂ©sztvevĹ‘ legelsĹ‘ családok átlagosan Ă©vente 1000 eurĂłt tudtak megspĂłrolni az Ăşj Ă©letmĂłdnak köszönhetĹ‘en. Hetven százalĂ©kuk 50, egynegyedĂĽk pedig több mint 80 százalĂ©kkal csökkentette a hulladĂ©ktermelĂ©sĂ©t.
  • A rĂ©sztvevĹ‘k kaptak egy poggyászmĂ©rleget, amivel lemĂ©rhetik a saját szemetĂĽket. Ez a kis eszköz nagy segĂ­tsĂ©g a polgármester szerint abban, hogy mindenki maga ismerje fel a fogyasztási döntĂ©seinek a sĂşlyát - szĂł szerint is. 
  • A program korlátja: eddig 800 családot Ă©rtek el, akik a 100 ezer fĹ‘s város lakosságának mindössze 1,8 százalĂ©kát teszik ki. Ráadásul Ĺ‘k az „úttörĹ‘" tĂ­pusĂş emberek, azaz nagy kihĂ­vás, hogy hogyan lehet aktivizálni a nagy többsĂ©get, akik a szemĂ©tproblĂ©mára már kevĂ©sbĂ© Ă©rzĂ©kenyek.

A cikk az írott sajtó - közepes méret - kategóriájában kapta meg az SJN Awards fődíjat.

A Megoldokk egy korábbi hírlevelében már szerepelt Franciaország ambiciózus zöld politikája, miszerint tavaly októbertől a francia állam állja - 6 és 25 euró -között az ország lakóinak a ruha-és cipőjavítási költségeit.


Milyen megoldás lehetséges a mentális problémák kezelésére Indiában, ahol 10 millió emberre 17 pszichiáter jut?

A globális fejlesztĂ©si programok mĂ©diaplatformján, a Devexen publikálta Sanket Jain a cikkĂ©t, amelyben egy indiai nĹ‘i segĂ­tĹ‘i hálĂłzat munkáját mutatja be. Több mint egymilliĂł ASHA-dolgozĂł (Accredited Social Health Activist, azaz akkreditált szociális egĂ©szsĂ©gĂĽgyi aktivista) van Indiában, akik dedikáltan nĹ‘knek segĂ­tenek egĂ©szsĂ©gĂĽgyi, de fĹ‘leg mentális problĂ©máik kezelĂ©sĂ©ben - Ă©s javarĂ©szt telefonon. Az 1,3 milliárd lakosĂş országban mindössze 47 állami pszichiátria működik: minden 10 milliĂł emberre hĂ©t pszichiáter jut. ElĂ©g döbbenetes számok ezek, amibĹ‘l következik is, hogy az ASHA-dolgozĂłk rettenetesen nagy terhelĂ©snek vannak kitĂ©ve. Ráadásul a fizetĂ©sĂĽk is nagyon alacsony, mert nem számĂ­tanak teljes munkaidĹ‘s munkavállalĂłnak. 

Ilyen hátrányokkal milyen eredmĂ©nyeket tudnak elĂ©rni az ASHA nĹ‘k? 

  • A cikkbĹ‘l az derĂĽl ki, hogy lenyűgözĹ‘en nagyokat. Az egyik ASHA-dolgozĂł eddig több mint 300 nĹ‘nek segĂ­tett kigyĂłgyulni a depressziĂłbĂłl. Ehhez a sikerhez egy-egy segĂ­tsĂ©gkĂ©rĹ‘vel több hĂłnapig, akár Ă©vekig beszĂ©lget telefonon.
  • Az egyik törtĂ©net arrĂłl szĂłl, hogy egy anya azzal keresett fel egy ASHA-dolgozĂłt, hogy a tanulási nehĂ©zsĂ©gekkel kĂĽzdĹ‘ fiát fogyatĂ©kosnak diagnosztizálták, emiatt kiszorult az oktatásbĂłl. Egy megfelelĹ‘ iskola busszal, többszöri átszállással volt csak számukra elĂ©rhetĹ‘. A konzervatĂ­v Ă©s patriarchális szokások miatt az anyĂłs ellenezte, hogy az anya elhagyja a házukat (!). Több mint fĂ©l Ă©vig, napi rendszeressĂ©ggel beszĂ©lgetett az ASHA-dolgozĂł az anyával, aminek köszönhetĹ‘en az szembe mert szállni az anyĂłssal, Ă©s meg tudta Ĺ‘t gyĹ‘zni az iskola fontosságárĂłl. Az anyĂłs vĂ©gĂĽl engedett, majd kĂ©sĹ‘bb elismerte, hogy az unokának jĂłt tett a változás.
  • A telefonos terápiához az ASHA-dolgozĂłknak többek közt azt tanĂ­tják meg, hogy hogyan hallgassák meg a segĂ­tsĂ©gkĂ©rĹ‘ket: Ă­tĂ©lkezĂ©smentesen Ă©s empátiával. 

A cikk az írott sajtó - kis méret - kategóriájában kapta meg az SJN Awards fődíjat.


Ne a HIV-vírus határozza meg, hogy ki vagy

A videĂłs kategĂłria mikrĂł mĂ©retű munkái között lett fĹ‘dĂ­jas Rhonet Atwiine (Solutions Now Africa) 10 perces filmje, amelyben egy HIV-fertĹ‘zött fiatal lány, Gloria Nawanyaga kĂĽzdelmĂ©t mutatja be. Az emberi jogokra szakosodott jogász nem a betegsĂ©g ellen, hanem a betegsĂ©get övezĹ‘ stigma ellen kĂĽzd. MissziĂłja, hogy a fiatalokat meggyĹ‘zze, hogy a betegsĂ©g ne határozza meg a szemĂ©lyisĂ©gĂĽket, Ă©s ne szabjon gátat az álmaiknak. HĂ©t Ă©vvel ezelĹ‘tt Ĺ‘ volt az egyik nyertese a Y+ beauty elnevezĂ©sű szĂ©psĂ©gversenynek is. A verseny Ă©ppen arra hĂ­vja figyelmet, hogy a HIV-vĂ­russal Ă©lĹ‘k Ă©letĂ©t mennyire megnehezĂ­ti a betegsĂ©get övezĹ‘ stigma. Eddig 50 ezer fiatalt Ă©rtek el a közössĂ©gi mĂ©diában, kĂ©tezren a szervezetnek köszönhetĹ‘en vállalták fel a betegsĂ©gĂĽket.

Mi tudhatĂł meg a videĂłbĂłl? 

  • A HIV-vĂ­rust a felfedezĂ©se után nem sokkal, 1982-ben az afrikai országok közĂĽl elsĹ‘kĂ©nt Ugandában mutatták ki. 
  • Az országban jelenleg 1,4 milliĂł fertĹ‘zött Ă©l, a 15-24 közötti fiatalok 1,8 százalĂ©ka - mivel a vĂ­rusnak mĂ©g nem fedeztĂ©k fel a biztos ellenszerĂ©t - halálos beteg. Sokuk már szĂĽletĂ©sĂĽk Ăłta - anyjuktĂłl megörökölve - a vĂ­rus hordozĂłi. 
  • Bár a megfelelĹ‘ kezelĂ©snek köszönhetĹ‘en tĂĽnetmentesen lehet a betegsĂ©ggel egyĂĽtt Ă©lni, sokan fĂ©lnek ezt kĂ©rni, mert a mai napig tartja magát az a hiedelem a lakosság egy rĂ©szĂ©ben, hogy a HIV-vĂ­rus az valamifĂ©le boszorkányság. 

és még 1:

Az Ă­rott sajtĂł, mikrĂł kategĂłriájának gyĹ‘ztese az a munka lett, amit korábban már összefoglaltam a Megoldokkon: milyen összefĂĽggĂ©s van a zöldterĂĽletek nagysága Ă©s a fegyveres konfliktusok száma között? 

Ahol több zöldterület van, ott kevesebb a fegyveres erőszak
Hogyan függ össze az egyes amerikai nagyvárosokat kifejezetten sújtó emelkedő hőmérséklet és a fegyveres bűnesetek száma? És vajon mivel lehet ezt a negatív trendet megfékezni?

Ha esetleg még nem láttad volna, az új podcast-sorozatom, az Új hullámok első része már debütált. A sulis biciklis járatról, a bicibuszról egy a témát tetőtől-talpig körbejáró cikket is publikáltam.

Minden nap biciklivel mennének iskolába - mi az a bicibusz, és hol tartanak a hazai szervezők?
Egyszerre több problémára is gyógyírt kínál egy biciklis mozgalom, amikor a gyerekek, felnőtt kísérőkkel együtt eltekernek reggel az iskolába. Ez röviden a bicibusz, amelyhez már itthon is több városban lehet csatlakozni.

🧜🏻‍♀️ Tetszett a hírlevél?

KĂĽldd tovább egy barátodnak, Ă©s mutasd meg neki, hogy hol tud feliratkozni. (Itt: https://www.megoldokk.hu/feliratkozas/)

VisszajeleznĂ©l nekem? ĂŤrj nekem levelet a hello@megoldokk.hu-ra. 

Máshol is találkoznál a Megoldokkal? Kövess be a közössĂ©gi mĂ©diában!

Instagram ă€°ď¸Ź Facebook ă€°ď¸Ź LinkedIn ă€°ď¸Ź Twitter + Ă©s a YouTube-on is megtalálsz.

Köszönöm, hogy itt voltál! Üdv!

Imre-KandĂł Eszter

Nyitókép: Naja Bertolt Jensen / Unsplash